Szolgálati jogviszony2021. március 2. (kedd) 19:00 - Egészségnews/10121_0_300.jpgTegnap éjfélig kellett aláírni az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződéseket. Az ehhez kapcsolódó rendelet még tavaly év végén jelent meg. A rendszert azóta több kritika érte. Számos orvos, ápoló és egészségügyi dolgozó nem írta alá a szerződést, azonban annak hiányában nem dolgozhatnak az állami szférában. A témában megkerestük az ózdi kórház főigazgatóját is, hogy ismertesse a rendelet helyi következményeit, most azonban nem kívánt nyilatkozni.

A kormány még tavaly november végén hirdette ki az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló rendeletet, amely a közalkalmazotti státuszt váltja fel, illetve a munkaügyi feltételeket és a bérezésre vonatkozó szabályokat is rögzíti. Ezt az új szerződést március elsejéig, azaz tegnap éjfélig kellett aláírniuk az egészségügyi dolgozóknak. Az új rendszer körül azonban hónapok óta tart a bizonytalanság, és számos kritika éri. A Magyar Orvosok Szakszervezetének értesülései szerint a legnagyobb probléma az, hogy a törvény elég komoly jogbizonytalanságot jelent és átláthatatlan.

„Tulajdonképpen megszünteti a korábbi közalkalmazotti jogviszonyt az egészségügyben, és számos ezzel járó kedvezményt és szerzett jogot, illetve a biztonságos jogviszonyt szünteti meg. Az orvosoknak jelent egy jelentős alapbér emelést, ezt el kell ismerni. Ugyanakkor az egészségügyben dolgozó szakdolgozóknak, gazdasági és műszaki dolgozóknak semmiféle béremelést nem jelent, miközben elveszi a közalkalmazotti jogviszonnyal járó szerzett jogaikat” - mondta dr. Tóth Judit Mária, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke.

Az új szerződés ellen többen próbáltak felszólalni. Egy szegedi klinikán például 300 orvos kezdett el szervezkedni az aláírás ellen, a legnépszerűbb közösségi oldalon több bejegyzés arról szól, hogy egyes orvosok, nővérek, ápolók nem írják alá a megállapodást. Ez pedig a jogviszony megszűnését vonja magával, azaz onnantól nem dolgozhat az illető az állami egészségügyben. Egy budapesti kórház intenzív osztálya például kiposztolta, hogy „lekapcsolják a villanyt”.

A témában telefonon megkerestük az ózdi Almási Balogh Pál kórház főigazgatóját is, hogy ismertesse a rendelet helyi következményeit, most azonban nem kívánt nyilatkozni.

Az egészségügyi dolgozók egyébként az utolsó pillanatban kapták meg a szerződéseket, illetve sokszor hibásan. Emellett az orvosok problémája az is, hogy bár emelték az alapbéreket, az ügyeleti díjat visszavették. Ez a kötelező műszakok tekintetében 70-90 százalékos bért jelent, tehát kevesebb jár érte, mint normál esetben. Negatívumként élik meg sokan a kirendelést is, amely szerint a dolgozókat az állandó munkavégzés helyszínétől eltérő területre is beoszthatják. Ennek időtartama egy év alatt maximum 44 munkanapot vagy 352 órát jelenthet.

Vissza