
Milyen lehet úgy közlekedni, hogy nem látjuk a környezetünket? Vagy úgy kommunikálni, hogy nehezen értjük meg egymást? Ezekre a kérdésekre kaphattak választ a Széchenyi István Katolikus Technikum és Gimnázium diákjai egy rendhagyó érzékenyítő foglalkozás keretében. A Halmozottan Sérültek Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Szülőszövetsége játékos feladatokon és személyes beszélgetéseken keresztül mutatta meg a fiataloknak, milyen mindennapi kihívásokkal találkoznak a fogyatékkal élő emberek. A program célja az volt, hogy közelebb hozza egymáshoz a diákokat és az érintetteket, miközben az elfogadás és az empátia fontosságára is felhívta a figyelmet.
„Mi a Halmozottan Sérültek Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Szülőszövetségétől érkeztünk, négy fő tapasztalati szakértővel, akik a fogyatékosság területeit mutatják be itt a középiskolai diákoknak. A célja a tréningeknek, hogy a fogyatékosság társadalmi elfogadását segítsük, illetve megismertessük a fiatalok előnyeit és hátrányait” – mondta Szűrös-Danyi Edina, a Halmozottan Sérültek Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Szülőszövetségének tagja.
A diákok több állomáson, forgószínpadszerűen haladva próbálhatták ki a feladatokat. Volt, ahol a látássérültek mindennapjaival ismerkedtek meg, máshol a mozgás-, hallás- vagy értelmi fogyatékossággal élők helyzetét tapasztalhatták meg játékos formában. A foglalkozás egyik célja az volt, hogy a fiatalok ne csak halljanak ezekről az élethelyzetekről, hanem rövid időre bele is helyezkedjenek azokba. A program nemcsak a feladatokról szólt, hanem az elfogadásról is. A résztvevők nyíltan beszéltek saját életükről és tapasztalataikról.
„Én úgy születtem, hogy oxigénhiányosan, és enyhe-középsúlyos értelmi fogyatékos vagyok, és én ezt szeretném most a többi egészséges gyerekeknek megmutatni, hogy ne bántsák mindig a beteg gyerekeket. Ők is olyanok mint a többiek, de velük is lehet úgy bánni, hogyha elesik, akkor nyugodtan lehet nekik segíteni” – nyilatkozta Holló Zsófia.
A diákok számára különleges tapasztalat volt a találkozás. Többen azt mondták: bár korábban nem volt személyes kapcsolatuk fogyatékkal élő emberekkel, a foglalkozás segített jobban megérteni mindennapi nehézségeiket.
„Mindenképpen kihívás nekik az egész élet ebből a szempontból, viszont én úgy gondolom, hogy mindenképpen meg lehet szokni ezt az életmódot, viszont eléggé megnehezíti az életüket” – tette hozzá Kónya Káleb, a Széchenyi István Katolikus Technikum és Gimnázium tanulója.
A szervezők szerint az érzékenyítő foglalkozások legfontosabb célja, hogy lebontsák a félelmeket. A személyes találkozások pedig segíthetnek abban, hogy a fiatalok nyitottabban és elfogadóbban forduljanak fogyatékkal élő társaik felé.








