Vízmegtartási megoldások, iránymutatás a gazdálkodóknak – Munkában a Gömöri Vízőrzők csoportja.

Egy hosszabb szervezés után az Egererdő Erdészeti Zrt. Szilvásváradi Erdészete, a Gömöri Vízőrzők csoportja és az Ózdi Boga Vadásztársaság szeptember 18-án a Ladány-völgyben alakított ki vízmegtartó létesítményeket, lefolyáslassító rönkgátakat, illetve földdel erősített gátakat. Több mint huszonöten gyűltek össze, helyi civilek is segédkeztek. Négy csoportot alakítottak ki és elindult a munka.

A nagy hőséggel párosuló csapadékhiány térségünkben is rendkívül érezteti hatását. A Gömöri Vízőrzők alapítótagja, Bárdos Bence elmondta, hogy arra törekszenek, hogy egyszerű, természetközeli megoldásokkal minél többet tehessenek az erdők vízmegtartó képességének javításáért.

„Az elsődleges célunk az volt, hogy az országos vízőrző mozgalomhoz csatlakozva gyakorlatilag az ózdi járásban, a mi szűkebb környezetünkben is ezeket az aktív vízmegtartási megoldásokat, egyrészt saját kezünkkel is létre tudjuk hozni, illetve az élő körülöttünk lévő környezetben dolgozóknak, gazdálkodóknak is tudjunk iránymutatást vagy segítséget adni abban, hogy ilyen lokális vízmegtartási megoldásokkal hogyan tudnak küzdeni az aszály okozta kihívásokkal.” – mondta Bárdos Bence, a Gömöri Vízőrzők egyik alapítója

A Nagyvölgyi-patakban sincs jelenleg víz. 2016-ban csupán még két, három hétig volt száraz, azonban az elmúlt tíz évben a helyzet csak romlott. Erről is beszélt Varga Balázs arablótenyésztő, aki szintén csatlakozott a vízmegtartó mozgalomhoz. Legelőjén öt különböző méretű rönkgátat építettek a hétvégén közösen. Így szeretnék elősegíteni a várva várt csapadék helyben történő megmaradását. A helyszín egyfajta mintaterületként is funkcionál.

„Most annyit változott az idő az elmúlt 10 évben, annyira lecsökkent a talajnak a vízkészlete, hogy gyakorlatilag a télvíz idén 2-3 hónapra van benne víz, és gyakorlatilag a lefolyó többletvíz, ami tavasszal elmegy, azért nem is tud már a nyáron visszapótlódni, és ez nagy hatással van nekünk is a legelőinkre, meg a kaszálóinkra. Úgyhogy ez egy minta dolog lesz itt, amit csináltunk, hogy hogy tudnánk úgy megtartani a vizet a tájban, hogy ne csak nyílt vízfelületekként jelenjen meg ez, hanem kiszivárogva oldalirányba, mind a talajba, mind a növényzetbe képezünk olyan vízpuffert, ami nyáron segíti a párolgást, ezáltal hűti vissza a környezetet.” – nyilatkozott Varga Balázs, gazdálkodó, ló- és szarvasmarha tenyésztő

Húsz éve foglalkozik lótenyésztéssel, és van olyan területe a Hódos-patak mentén, ahol a június eleji nyári anyaszéna betakarítását követően szeptemberben a sarjút már nem érte meg lekaszálni. Villanypásztorral kerítették körbe és oda telepítették a ménest. Most ott legelésznek.

„A gazdákra most eléggé rájár a rúd ebben az évben, ugye már most a harmadik aszályos év van egymás után. A 23-as évben akkor még körülbelül egy olyan 800- 1000 milliméter esőt mértünk, ami normális év volt. Most az egész nyáron nem esett 100 milliméter itt nálunk.” -mondta Varga Balázs

A Gömöri Vízőrzők a jövőben havonta legalább két hasonló akciót terveznek. Tagjaik között vannak csernelyiek, gömörszőlősiek, de minél tágabb lefedettséget kívánnak elérni. Nyitni szeretnének a helyi önkormányzatok felé. Vízmegtartási és városi erdő programban is gondolkodnak, rengeteg tervük van. Azt tapasztalják, hogy a helyi lakosság nyitott ezekre a megoldásokra, de továbbra is szívesen fogadják olyanok érdeklődését, akiket érdekelnek ezek a módszerek.