A Málenkij robotra emlékeztek a könyvtárban

Teljesen megtelt emlékezőkkel az Ózdi Városi Könyvtár nagyterme a hétvégén. Elsőként egy kisfilmet láthattak a negyvenes években kényszermunkára elhurcoltakról. Az Ózdi Német Nemzetiségi Önkormányzat minden évben megemlékezik azokról a honfitársakról, akiket nyolcvan évvel ezelőtt hurcoltak el Málenkij robotra a Szovjetunióba Ózdról és vidékéről.

„Fontosnak tartjuk, hogy emlékeztessünk és emlékezzünk. Emlékezzünk azokra a lányokra, fiúkra, férfiakra, asszonyokra, akiket akaratuktól függetlenül hurcoltak el, és egyetlen bűnük az volt, hogy az akaratuktól függetlenül zajló háború vesztes nemzetéhez tartoztak. Az egyetlen elégtétel az emlékezés, amit nekik megadhatunk” – mondta Göncfalvi Éva, az Ózdi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

A magyarországi németek egy részének elhurcolása 1944/45 fordulóján, néhány hét alatt megtörtént, melynek során mintegy 32 000 magyarországi németet vittek el, úgynevezett háromnapos munkára, 18-50 éves korig. Az azóta Málenkij robotként elhíresült deportálásnak több tízezer áldozata volt. Máig tisztázatlan, hogy mennyien maradtak ott a sztálini lágerekben. Az eseményen részt vett Kellóné Mezőtúri Márta önkormányzati képviselő, aki megosztott a vendégekkel két személyes, családjához köthető történetet. Dr. Nagy Péter történész előadásában elmondta, hogy családja is érintett a borzalmakban, erre véletlenül derült fény.

„Kutatást végeztem Putnokon az Egyházi Levéltárban, és Cseh István atya odajött hozzám és azt mondta: Te Serényfalvát kutatod. Ismered a Málenkij robotra elhurcoltak listáját? Odahozta és nézem, tele van rokonnal. Nekem is ott jött a megdöbbenés, hogy érintettek vagyunk. Számos olyan település van itt a környéken, ahonnét elhurcolások történtek” – emelte ki dr. Nagy Péter, történész.

A Gulag és a családom címmel egy könyvet is bemutattak a szerzők a résztvevőknek. Dr. Murai András és Németh Brigitta mindenkinek ajánlja a kötetet és bízik abban, hogy a fiatalabb korosztály is kézbe veszi az alkotást.

„A könyv arról szól, hogy Gulag túlélők a saját tapasztalataikat, élményeiket, azt a tragédiát, amit túléltek, hogyan adták tovább, vagy miért nem adták tovább a családtagjaiknak, különösképpen a második generációnak. A mi könyvünk a Gulag emlékezettel foglalkozik, és azon belül elsősorban a Gulag leszármazottakkal, a második generációval. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ők hogyan látják édesapjuk vagy édesanyjuk történetét” – tette hozzá dr. Murai András, egyetemi tanár.

A megemlékezés gyertyagyújtással ért véget a könyvtár falán elhelyezett emléktáblánál.