A susa-rimaszécsi határnál tartottak megemlékezést

Susán, a Tompa Mihály Közösségi Ház udvarán gyülekeztek az emberek szombat délután. Innen indultak el közösen a Susát és Rimaszécset összekötő erdei úton. A határkőtől mindössze néhány lépésnyire található kopjafánál álltak meg.

A Susa-Rimaszécs erdei út újranyitásának évfordulójáról, valamint a trianoni békediktátum aláírásának 105. évfordulójáról emlékeztek meg. Az rendezvényt az Uraj-Susa Jövőjéért Egyesület és a Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület szervezte felvidéken élő magyarokkal közösen. Nagy Péter történész felelevenítette a múlt eseményeit, a világháborúkat, az elvesztett területeket, és az ezekkel együtt elvesztett embereket, ami nagy fájdalom volt a magyaroknak.

„Becsüljük meg azt, hogy most már útlevél sem kell. Itt lehetünk. Kitakarították ezt a határt, ezt az utat gyönyörűen, és most is itt meg tudunk emlékezni és az, hogy együtt lehetünk és ne csak a rossz dolgokra emlékezzünk, hanem a jó dolgokra is, erre az összefogásra is, ami itt magyar és magyar között történik, mivel mindannyian egy nemzethez tartozunk, és szóljon ez a nap a megemlékezés mellett a mi összetartásunkról is” – mondta Nagy Péter, történész, az Uraj-Susa Jövőjéért Egyesület tagja.

Ezt követően Barta-Kenyeres Éva adta elő a Trianon című dalt, amelyet a felvidéki származású Botos Renátóval közösen szereztek. Utána az Ózdi Néptánc Egyesület tagjai mutatták be az alkalomhoz készített koreográfiájukat. Ezt követően Tóth Zoltán, felvidéki költő olvasott fel saját verseiből, valamint megosztotta gondolatait is.

„Trianon a lélek dolga. A magyarság lelkében, testében, hitében egy olyan dolog, amely fáj, de ugyanakkor erőt is ad. Ez a kettősség nemzetünknek történelmét szinte egyfolytában követte” – fogalmazott Tóth Zoltán, felvidéki költő, a Kerecsen Motoros Egyesület elnöke.

Azt mondta, magyarnak lenni keserű és édes íz, ami néha megfolyt, néha pedig az égbe emel, ami néha könnyeket fakaszt, máskor pedig büszkeséget ad. A beszéde után folytatódott a kulturális műsor. Az esemény végén polgármesterek, politikai pártok, civil szervezetek és magánszemélyek a Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület segítségével helyezték el a koszorúkat a kopjafánál és a trianoni emlékműnél, végül pedig közösen énekelték el a Szózatot és Székely Himnuszt. A megemlékezés díszlövéssel zárult.