Megtelt nézőkkel az Olvasó színházterme – Telt házas volt a Gül baba című operett előadás

Nagy volt a nyüzsgés az Olvasó színháztermében tegnap esete. A Gül baba című operettre érkeztek az érdeklődők. Előadás előtt fel órával elkezdték beengedni a nézőket az Olvasó munkatársai, ugyanis most rendhagyó módon kezdődött a darab. A színházterem mennyezetén található üvegmozaikon általában nem szűrődik be a természetes fény, hiszen egy szerkezet védi azt a külső hatásoktól. Ez elektronikusan nyitható és zárható. Most kinyitották.

„Úgy gondoltuk, hogy megmutatjuk a közönségnek, hiszen akik már hosszú évek óta járnak ide az Olvasóba, azok se látták még ezt a csodát. Most ezt itt megélhetik, és természetesen nemcsak ez az egy alkalom lesz, hogy megnyitjuk majd az üvegmozaikot, hanem amikor süt a nap, nyár van, tavasz van, akkor lesznek olyan rendezvényeink, amikor megmutatjuk ugyanezt az élményt másoknak is” – nyilatkozta Bukovinszky Zsolt, az ÓMÉK ügyvezetője.

Az előadás kezdete előtt természetesen újra besötétült az üvegmozaik, majd elkezdődött a Gül baba című operett előadás, amelyet a Budapestről érkezett Sensum Arts Színház előadásában láthatott az ózdi közönség. A darab a Déryné program keretében valósult meg, ennek köszönhetően most is kedvezményes áron juthatott jegyhez a közönség.

„A zenéjét és a témáját illetően is ez egy rendkívül népszerű rendezvény, nem sokat játszott operett, nem tudom, hogy miért, de valamikor nagyon népszerű volt, most pedig mi megint népszerűvé tettük” – emelte ki Mádi Piroska, a Sensum Arts Színház művészeti vezetője.

A társulat már az ötvenedik előadásánál jár, elmondták, mindenhol nagy sikerük van. A történet Budán a török hódoltság idején játszódik. Gül Baba kertjének vasrácsai védelmezik a gyönyörűbb rózsákat, amiket a törökök szentnek és sérthetetlennek tartanak, illetve Leilát Gül Baba leányát is a hárem falai őrzik. Gábor diák barátjával Mujkóval beszökik Gül baba rózsakertjébe és leszakít egy szál rózsát, hogy szerelmének Leilának adja, ekkor kezdődnek a bonyodalmak, hiszen a virág leszakítását halállal büntetik.

„Ha már nem egy nyelvet beszélünk, de mégis úgy hozta a történelem, hogy itt élünk a Kárpát-medencében, hogy az ének mellett megszólal egy templomi harangszó, hogy van-e különbség ezek között az emberek között. Van-e különbség iszlám és keresztény ember között? Van-e különbség magyar és török ember között? Van-e különbség ember és ember között? Akarom azt hinni, hogy nincs és akarom azt hinni, hogy a szerelem, ami a nézőt végigvezeti ezen a történeten, talán annál őszintébb, hogy bármilyen skatulyába vagy kötelességbe bele lehetne szorítani” – mondta Szaszák Zsolt, musical színész.

A szerelem győzelme és az emberi élet értéke domborodik ki a cselekményéből, előremutatva egy tanítást arról, hogy a szerelem nem képez válaszfalat a nemzetiségi vagy vallási különbségek között. A színházterem nem csak operett daloktól volt hangos, hanem több alkalommal is nevetéstől, illetve tapstól zengett.