
Meghívó az ózdi gyári Olvasó Egylet hangversenyére, képek a színjátszás történetéből, pillanatképek az ózdi néptánc múltjából. Csak néhány érdekesség azok között az emlékek között, melyek A régmúlt Olvasója című tárlaton láthatók. Bukovinszky Zsolt, az ÓMÉK ügyvezetője a mai házi kiállításmegnyitón a korabeli székek mellett és mozigép előtt állva elmondta, hogy lelkes kollégái ötlete volt az állandó kiállítás frissítése. A tárlat saját pénzügyi lehetőségeik függvényében újult meg, teljesen újragondolva a kiállított relikviákat. Külön megköszönte három kollégája, Jakab Krisztina, Schulcz István Gergő és Mészáros László munkáját.
„A jubileumi év kapcsán nagyon sok információval és történettel gazdagodtunk. A kollégák rengeteg információt tudtak még összeszedni az Olvasó székházának épületéről, illetve azokról a nagy múltú csoportoknak az életéről, akik az 1923-24-es években már működtek. Így róluk is készült egy egységesebb összefoglaló, illetve olyan fotódokumentáció is kiállításra kerül, amelyeket idáig nem láthattak. Egy kis vérfrissítés történt a kiállítótérben. Szeretnénk folyamatosan bővíteni, hiszen relikviákat is kaptunk azoktól a tagoktól, akik a tavalyi évben eljöttek a gálára” – mondta Fábián-Dobos Eszter, az ÓMÉK művelődési-ágazatvezetője.
A kiállítás berendezését megelőzte a terem újrafestése. Felhasználták a korábbi tárlat képanyagait, illetve az időközben kapott tárgyakat is kiállították.
„Különböző témákat dolgoztunk fel úgy, ahogy a száz évesen is. A népi táncosok, a színjátszás, a dalárda, a fúvós zenekar, a könyvtárnak is egy külön fal jutott, illetve maga a története, ahogyan az építése zajlott ennek az épületnek. Ez a molinó is tavaly készült a száz éves kiállításra és úgy gondoltuk, hogy ennek itt helye van. Eredeti elemek is találhatók, amik még az Olvasó régmúltjából itt maradtak” – tette hozzá Jakab Krisztina, az ÓMÉK közművelődési szakembere.
A kiállítás megtekintése során a látogatók számára a múltbeli események és személyek újraélednek és érzelmeket válthatnak ki.
„Nagyon tetszik nekem az, hogy ezek az emberek még tudtak valamit, ami az összetartozás, az egység, a jó hangulat. Látszik mindenen, akár a dalárdásokon, akár a képeken, hogy lehet, hogy ad a mostani fiataloknak egy „valahova tartozni szeretnék” érzést. Nekem tetszik nagyon és azt csinálom, mert két napja ezt csinálom, hogy ilyen dolgokkal töltődöm” – nyilatkozta Tóthné Kati.
A kiállítások segíthetnek abban, hogy a múltbeli tapasztalatokat és hagyományokat megőrizzük és továbbadjuk a jövő generációinak. A régmúlt Olvasója című állandó tárlatot az intézmény nyitvatartási idejében látogathatják.





