
Európában a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia területén vezették be először a nyári időszámítást majdnem 110 évvel ezelőtt. Mivel a napos órák száma magasabb a tavasztól őszig tartó időszakban, a mesterséges világítás mellőzésével energiát takaríthattak meg. Az azóta eltelt időben azonban folyamatos vita zajlik arról, hogy megéri-e felborítani az ember belső ritmusát az órák évi kétszeri átállításával. A nyári időszámítás miatt vasárnap egy órával kevesebbet alszunk.
Az Európai Parlament 2019-ben döntötte el, hogy eltörlik az óraátállítást, de a tagállamokra bízta, hogy a nyári vagy a téli időszámítást tartják-e meg. Szavazásra is bocsátották a kérdést, mintegy 4,6 millió válasz érkezett, azonban a tagállamok azóta sem döntöttek. Így most vasárnap átállítjuk az órákat.
Ez viszont sokszor bonyolult is lehet. Az analóg órák esetében könnyebb dolgunk van, de akadnak olyan digitális vagy rádióvezérelt órák, amelyek a domborzati viszonyok, vagy a vasszerkezetek leárnyékolása miatt nem találják a megfelelő frekvenciát az automatikus átálláshoz. Ilyen esetben kézi beavatkozásra van szükség. Hodnics Krisztián vállalkozónak ez az évi két alkalom mindig többletmunkával jár.
„Évről évre azt látjuk a feleségemmel, hogy ilyenkor megszaporodnak a kisebb-nagyobb meghibásodások. Jellemzően az órabeállításból adódóan a korona letekeredik, tengellyel együtt kihúzzák az órából, illetve a komolyabb, összetettebb menüvel rendelkező digitális óráknál a beállítást nem tudják elvégezni a felhasználók, és ezért behozzák. Azt nem mondanám, hogy tömegesen, de ilyenkor lényegesen megugrik a forgalom, és azt mondom, hogy igazából ez csak egy plusz teher, mert sok értelmét mi sem látjuk ennek az átállításnak. De ilyenkor nekünk egy többlet munkavégzés” – mondta Hodnics Krisztián, vállalkozó.
Az Európai Parlament továbbra is terítéken tartja az óraátállítás kérdését. A döntésig azonban marad a tekergetés és a tavaszi fáradtság, hiszen vasárnap óráinkat hajnali kettőről három órára kell állítanunk.
Kép forrása: internet


