181 éves az ózdi kohászat – Idén tartották a XVII. Ózdi Ipari Örökségvédelmi Konferenciát

Ünnepélyes öltözetben tisztelegtek és közösen énekelték el a bányászhimnuszt a résztvevők ma délelőtt a XVII. Ózdi Ipari Örökségvédelmi Konferencia megnyitóján. Az eseménynek ezúttal az Olvasó Adorján Lajos terme adott otthont. A szakmai előadások mellett a vendégeket a „180 éves az ózdi kohászat” című kiállítás fogadta az előtérben. Az Ózdi Ipari Örökségvédők Baráti Köre évről évre megszervezi a konferenciát, hogy továbbadják a város ipari örökségét a fiatalabb generációknak.

„Azért tartjuk fontosnak, mert Ózdon és Ózd térségében a bányászatnak és a kohászatnak mélyre nyúló gyökerei vannak. Ezeket a gyökereket ápoljuk, hiszen Ózdon a kohászat, mint ahogy elhangzott, tavaly volt 180 éves. Az ózdvidéki szénbányák ebben az évben lesznek 200 évesek. A műszaki hagyományok, a műszaki emlékek azok mind olyan örökséget hagytak maguk után, amit az ipari örökségvédő baráti kör fölvállalt, hogy segíti, támogatja, bemutatja, ennek része a most 17. alkalommal megrendezett Ózdi Ipari Örökségvédelmi Konferencia is” – mondta Bokor Sándor, az Ózdi Ipari Örökségvédők Baráti Körének elnöke.

A konferenciát idén is dr. Grega Oszkár címzetes egyetemi tanár vezette le. A programot három szakmai előadás nyitotta meg. Elsőként dr. Szombatfalvy Anna, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke beszélt az ipari örökségvédelem jelentőségéről, valamint a közösségi összefogás szerepéről.

„Kiemelem a következő mondatokban, hogy mennyire fontosnak gondolom a csapatmunkát. Én mindig és valószínű, hogy ez a generációmból adódik, én mindig minden munkát nem egyedül szeretnék elvégezni, hanem csapatot szeretnék magam körül látni, egy csapatot szeretnék építeni, ahol meghallgatjuk, támogatjuk és segítjük egymást. Nahát ennyire voltam mai és jóhiszemű, hogy így indultam neki OMBKE elnöki pozíciójának. A fő célom az egyértelműen az volt, hogy itt a megváltozott elvárásokhoz az OMBKE-t hozzáigazítsam úgymond. Tehát ez egy 134 éves egyesület, ami többnyire hagyományőrzéssel, hagyományápolással foglalkozik. Én mindenféleképpen szerettem volna bővíteni a kört, és egy szakmai, tudományos, 21. századi szerethető egyesületet szerettem volna létrehozni, vagyis erre a pályára próbáltam meg az egyesületet ráállítani” – emelte ki dr. Szombatfalvy Anna, az OMBKE elnöke.

Ezt követően Janiczak Dávid polgármester az ipari örökségvédelemhez és a turizmushoz kapcsolódó ózdi fejlesztéseket mutatta be, valamint a tervezett beruházásokról is beszélt.

„Kettő lábon tud állni Ózdon a turizmus, az egyik az ipari múlton alapuló turisztikai attrakciók, a másik pedig a természeti adottságokon alapuló turisztikai attrakciók, hiszen azért van olyan szerencsénk, hogy Magyarország egyik legszebb helyén fekszik a városunk. És a harmadik, ami nem láb, hanem egy komplex 21. századi kiajánlás, ami én azt gondolom, hogy szintén nagyon fontos a mai világban, hogy interaktívan, digitálisan, könnyen elérhetően, a mobilon, a weboldalon, mindenhol ott legyünk. Az ipari múltunkat azért mindenki ismeri, ennek a városnak hála istennek egyébként iparban nemcsak múltja, hanem jelene is van, hiszen az Ózdi Acélművek Kft. Magyarország utolsó acélműve, és ez Ózdon található, mi büszkélkedhetünk vele. És amivel még szintén büszkélkedhetünk, az már a korábbiakban is említett olyan erős ipari örökségvédelem, köszönhetően az Ózdi Ipari Örökségvédők Baráti Körének, Bokor Sándornak és többi társának, akik jelen is vannak, akik folyamatosan szerveznek rendezvényeket” – tette hozzá Janiczak Dávid, polgármester.

Az ózdi acélgyártás történetéről Póczos József, az ÓAM Ózdi Acélművek Kft. projektmenedzsere.Kft. tartott előadást.

„Rombauer Tivadar vezetésével, hogy megalakítják 1845-ben az itteni kohászati üzemet. Elég nehézkesen indult a dolog. A kohászat akkoriban is ilyen tőkeigényes iparág volt, ezért szükség volt a másik kohászati cégnek a bevonására, és így egyesült a két cég. Majd továbbfejlődve ez még mindig nem volt elég, több pénz kellett, ezért be kellett vonni az ezzel foglalkozó egyéb cégeket. Tehát ugye maga a technológia a kavarókemence, vagyis a kavaró vasgyártás volt” – fogalmazott Póczos József, az ÓAM Ózdi Acélművek Kft. projektmenedzsere.

A konferencia a továbbiakban is szakmai előadásokkal folytatódott. Hubai Imre az ózdvidéki szénbányászat kétszáz éves történetét mutatta be, míg Pálinkás Róbert Gusztáv a harmadik bányászhimnusz kétszáz éves múltjáról tartott előadást. Bokor Sándor az idén száz éve született jeles ózdi kohómérnökök munkásságára emlékezett. A program zárásaként dr. Grega Oszkár értékelte a konferenciát, majd a résztvevők az „Őseink nyomában” ipartörténeti tanösvényt is megtekintették.