Téli időszámításra állunk át október 25-én, vasárnap hajnalban

Az óraátállítás története egészen a 18. századig nyúlik vissza, de az első világháborúban erősödött meg igazán. Az ötletadók akkor arra gondoltak, hogy így talán spórolhatnak a szénfogyasztáson, később pedig más érvek is születtek ezzel kapcsolatban. Napjainkban az emberek többsége nem tartja hasznosnak, elmondásuk szerint pedig még energiatakarékossági szempontból sem állja meg a helyét.

„Semmi értelme. Ugyanúgy korán fölkel az ember és ugyanúgy égeti a villanyt. Szerintem semmi értelme. Nekem ez a véleményem” – nyilatkozta Németh Katalin.

„Megmondták, hogy már nem sokáig lesz. Hozzászokott az ember, hát mit tudunk csinálni?” – mondta Katona Józsefné.

Az okostelefonok, számítógépek és okosórák többsége automatikusan elvégzi a módosítást, a hagyományos analóg órákat és a háztartási gépek többségének kijelzőit viszont manuálisan kell átállítani. A téli időszámításra való átállás alatt gyakran egy órával korábban felébredünk, este pedig fáradtabbnak érezzük magunkat. Az egy óra eltérés miatti zavar egyeseknél pedig akár napokig is elhúzódhat.

„Az én ébresztőórám az a kisfiam, aki órától függetlenül ugyanakkor fog felébredni, tehát nekem is ugyanakkor kell, úgyhogy egyszer van egy óra plusz, egyszer van egy óra mínusz. Tehát ez kiegyenlíti az év végére egymást a kettő, de jobb, ha nem kell” – tette hozzá Haklik Norbert.

Ebben az időszakban sokkal kevesebb napfény ér minket, így szervezetünk is kevesebb D-vitaminhoz jut, amely a cirkadián ritmusunkat, vagyis a biológiai óránkat is megzavarhatja. Egészségünk megőrzése érdekében ilyenkor ajánlott a rendszeres D-vitamin pótlás.

„Az óraátállítás a szervezetünkre nagy hatással bír, illetve az alvásunkra a munkaképességünkre, a munkateljesítményünkre nagy hatással bír. Ilyenkor a munkaképességünk csökken és olyan tünetek jelentkeznek, mint például a fáradtság, koncentrálóképesség csökkenés, ingerlékenység, szív- és érrendszeri betegségben szenvedő betegeknél jelentkezik a magas vérnyomás, mellkasi fájdalom. A megelőzésre két lehetőségünk van, az egyik, hogy nappal sétálunk sokat a napfényben, próbáljunk pihenni és próbáljuk módosítani óraátállításnál a napirendünket” – emelte ki dr. Sahin Fawaz, címzetes főorvos.

Az orvos azt mondja, lehetőség szerint használjuk ki a napsütéses órákat, és tartózkodjunk minél többet a szabad levegőn, amely a hangulatunkra is pozitív hatással van és ellensúlyozhatja a hosszú sötétség miatt jelentkező depressziós tüneteket.