Trianonra és a határnyitásra emlékeztek a susaiak

A közeledő eső miatt a Susai Közösségi Ház udvarán gyűltek össze a susaiak vasárnap. A trianoni békeszerződés és a Susa-Rimaszécs közötti zöldhatár megnyitásának emlékére tartották meg a rendezvényt, amelyen először Scitovszky Nikoletta területi képviselő mondott beszédet.

„Nemcsak gazdasági, területi és társadalmi veszteségeink, hanem rokonok, barátok, és ismerősi kapcsolatok mentek tönkre, szakadtak szét. Így számunkra nagy örömet jelent, hogy az évszázadokon át használt Susa-Rimaszécs közötti út megnyitásával a szomszédos települések lakói újra egymásra találhattak. Azóta minden évben közösen szervezzük ezt a megemlékezést, és szorosabbá váltak a kapcsolataink” – mondta Scitovszky Nikoletta, területi képviselő.

Az eső eleredt, dr. Nagy Péter már a zivatar alatt kezdte el rövid előadását. Látni és hallani is nehezen lehetett, ezért a szervezők úgy döntöttek, hogy a közösségi házban folytatódjon a megemlékezés. Odabent a történész Léhy Gáborról beszélt: a bírónak köszönheti Susa, hogy a csehszlovák megszállás után visszacsatolták Magyarországhoz.

„Kifejezést adott magyar érzületének, s nemcsak visszautasította a cseh zsupán által felajánlott tetemes összeget, de mindig azon dolgozott, hogy Susa község Magyarországhoz visszacsatoltassék. Az entente bizottság (tehát az antant hatalmak) megjelenése alkalmával olyan tényeket adott elő (itt a határmegállapító bizottságra gondol), hogy a bizottság a községnek Magyarországhoz leendő csatolása mellett döntött, így ebben Léhy Gábor községi bírónak van a legnagyobb érdeme” – emelte ki dr. Nagy Péter, történész.

A megemlékezés Németh Kristóf szavalatával folytatódott, aki egy Pósa Lajos verset választott, majd Kovács Magdaléna énekelt a jelenlévőknek. Ezután Tóth Zoltán felvidéki költő gondolatai hangzottak el a békeszerződésről.

„Minden bizonnyal, ha ezt más nemzettel tették volna, az a nemzet ma már nem élne. Mert 1920. június 4-én ez volt a cél. A hiénák tort ültek. Tort ültek a nemzetünk felett. És mi volt a bűnünk? Ezer éven át védtük Európát” – fogalmazott Tóth Zoltán, költő, író.

Ezután Kovács Magdaléna énekelt ismét, majd mivel kitisztult az ég, a koszorúzást már odakint tartották meg. A Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület közreműködésével a Rimaszécsi Polgári Társulás, a Kerecsen Motoros Egyesület, a Recski Szövetség, a Susai Nyugdíjas Klub, a Tisza Ózdi Közössége, a Fidesz Ózdi Szervezete, az Uraj-Susa Jövőjéért Egyesület, és végül a Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület tagjai is megkoszorúzták az emlékművet. A résztvevők a megemlékezés zárásaként együtt énekelték el a Szózatot és a Székely Himnuszt, majd vendéglátás és közös beszélgetés zárta a programot.