
Kancacsikók, méncsikók, díjnyertes tenyésztett lovak. Erről szólt a mai nap a Gál tanyán Szentsimonban. A Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület ez alkalommal Ózdon szervezett regionális tenyészszemlét. A program során az észak-magyarországi tenyésztők állatait különféle szempontok szerint minősítették. A lovakat többek között küllemük, lépésük és ügetésük alapján pontozta a bírálóbizottság, ez határozza meg a törzskönyvi osztályuk besorolását. Ez a megmérettetés fontos mérföldkő a csikók életében, hiszen itt dől el, milyen irányba alakul a sorsuk a későbbiekben. Egyes egyedeket a tenyésztésben, míg másokat a versenyzésben, vagy háztáji munkában hasznosíthatják. Győri Zsolt küllemi bíráló szerint idén egy alapvetően kedvező, vegyes állománnyal volt dolga a zsűrinek.
„Eddig találkoztunk nagyon kedvező, nagyon jó benyomást keltő állatokkal, fiatal csikókkal, illetve már idősebb, két-hároméves csikókkal is, amik ígéreteseknek tűnnek a későbbi tenyésztés során. De találkoztunk gyengébb állatokkal is, amit nem biztos, hogy a tenyésztésben kell hasznosítani, hanem munkalóként a későbbiek folyamán. Ugye egy minősítés folyamán mindig vannak olyan egyedek, amik a tenyésztésben maradnak, és olyanok is, amik kikerülnek a tenyésztésből, de attól még azok az állatok ugyanolyan értékkel rendelkeznek egy más területen, legyen az hobbi vagy versenysport” – mondta Győri Zsolt, a Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület küllemi bírálója.
Több helyi tenyésztő azon dolgozik, hogy megmentsék a mára már ritkává vált rámás nonius elnevezésű ősmagyar lófajtát. Ifjabb Gál József lótenyésztő azt mondta: fontosnak érzi a lovászattal kapcsolatos rendezvények szervezését.
„Nagyon nagy jelentőségű a lótenyésztés számomra magyar emberként. Ezt tehát kötelezettségének érzi az ember, mint parasztember. Ezt egy barátommal Antal Tamással kezdtük el. Igazából ennek a jelentősége az, hogy mi megpróbáljuk azt a régi hagyományos ősi nonius fajtát visszahozni, ami most egy kicsit egy másik irányba elment, egy kicsit belevittek máshonnan is méneket, más vérkeresztezéssel, én megpróbálom kitartani ezt, amit a magyar ember és a Jóisten által megteremtett, és az ősi, régi nagy rámás nonius fajta mellett kitartani és ezen tenyésztésébe lenni” – nyilatkozta ifj. Gál József, lótenyésztő, őstermelő.
Voltak, akik több állattal érkeztek a szemlére. Köztük akadtak egészen fiatal egyedek is, akiknek szintén most bírálták el jövőbeni sorsukat. Egy néhány hónapos kiscsikó elemzése nem egyszerű feladat, a tenyésztők bíznak a zsűri helyes döntésében.
„Nekünk most egy felnőtt lovat kellett bírálni ebben az őshonos génmegőrző programban, ő közepes bírálatot kapott, és van két csikónk amit hoztunk, egy kancacsikó és egy méncsikó. Ugye istenigazából ők még pár hónapos csikók csak, de szakavatott szemek azok már most el tudják azt dönteni, hogy a későbbiekben a tenyésztésben kaphatnak-e szerepet, vagy pedig a sportban, vagy mint munkaló fogják megállni a helyüket” – tette hozzá Barta László, lótenyésztő.
Barta László hozzátette: településünkön három család tenyészti ezt a nemes őshonos fajtát. Számukra nagy öröm, hogy még ha csak kicsiben is, de Ózdot sikerül visszahelyezni a lótenyésztés térképére, ezzel is öregbítve városunk hírnevét. A zsűri sorban minősítette az állatokat, akiknek több gyakorlatot is el kellett végezniük. Addig társaik a hűvösben a fák árnyékában várakoztak.








