
Együtt emlékeztek az ózdiak ma délelőtt az 1956-os forradalom ész szabadságharc 70. és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 37. évfordulójára. A programot idén is az Antalköz József téren tartották meg. A huszárok bevonulást követően Janiczak Dávid polgármester mondott beszédet.
„Ahogy 1956 emberei nem tudták, milyen lesz a következő nap, úgy mi sem látjuk pontosan, milyen lesz Ózd tíz vagy húsz év múlva. De abban van választásunk, hogy mit teszünk érte ma. Hogy megpróbálunk-e új lehetőségeket teremteni. Hogy képesek vagyunk-e összefogni akkor is, amikor nem mindenben értünk egyet. Hogy odafigyelünk-e arra, aki nehezebb helyzetben van. Hogy tudunk-e olyan várost építeni, ahol a fiatal nem azért megy el, mert nincs más választása, hanem azért marad, mert van jövője. És hogy tudunk-e úgy beszélni Ózdról, hogy ne csak azt mondjuk el, honnan jöttünk, hanem azt is, hová tartunk. Mert 1956 egyik legfontosabb üzenete számomra éppen ez: a történelem nem akkor kezdődik, amikor már tudjuk, mi lett a vége. Hanem akkor, amikor valaki döntést hoz. Egy ember. Egy család. Egy közösség. Egy város” – hangsúlyozta a megemlékezésen Janiczak Dávid, polgármester.
A történelmi egyházak képviseletében Csikainé Mihalik Éva református lelkipásztor mondott imát a szabadságharc elesettjeinek lelki üdvéért. A megemlékezésen idén a Széchenyi István Katolikus Technikum és Gimnázium diákjai adtak műsort, akik zenés-verses produkcióval tisztelegtek a hősök emléke előtt. Ahogyan minden évben, az ünnepség idén is a koszorúzással zárult, a Gömöri Lovas és Népi Hagyományőrző Egyesület tagjainak közreműködésével.
































