180 éves az Ózdi Kohászat – Előadásokkal kezdődött a XVI. Ózdi Ipari Örökségvédelmi Konferencia

Gyári dudaszóval és a bányász himnusszal nyitották meg ma délelőtt a XVI. Ózdi Ipari Örökségvédelmi Konferenciát, melynek ezúttal a Kaszinó tükörterme adott otthont. A vendégeket a 180 éves az ózdi kohászat című kiállítás fogadta az épületben. Az Ózdi Ipari Örökségvédők Baráti Köre évről évre megszervezi ezt az eseményt, hiszen fontosnak tartják, hogy továbbadják a város örökségét a fiataloknak.

„A generációk mindegyikének, fiataloknak, időseknek ismerni kellene a kohászat történetét még jobban, és hadd ragadjam meg az alkalmat, amit mindenkinek tudnia kellene, hogy Magyarországon Ózdon van az egyetlen működő kohászati vállalat, és ezt az ózdiak sem tudják nagyon sokan. Az ország közvéleménye viszont arra emlékszik, hogy a régi törzsgyárat lebontották és megszűnt a gyár” – nyilatkozta Bokor Sándor, az Ózdi Ipari Örökségvédők Baráti Körének elnöke.

Az eseményt idén is dr. Grega Oszkár, címzetes egyetemi tanár vezette le. A program elején az elnökségi tagok köszöntői hangzottak el. Elsőként dr. Fónagy János államtitkár emlékezett vissza, hogy hogyan is került Ózdra.

„Életemből 38 évet Ózdon éltem. Azzal, hogy én eredendően Salgótarjánba akartam menni, csak Farkaslyukba hozott az autó” – mondta dr. Fónagy János, államtitkár.

Majd Riz Gábor országgyűlési képviselő, miniszteri biztos lépett a pulpitusra.

„A 180 év kohászat az több számunkra, mint egy történelmi időszak. Ez maga a város. A város attól lett az, ami, a térség pedig a bányászattól lett az, ami” – emelte ki Riz Gábor, országgyűlési képviselő, miniszteri biztos.

A konferencián dr. Szombatfalvy Anna, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke is tiszteletét tette.

„Az itteni gyártelep nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális szempontból is meghatározó szerepet játszott. Munkahelyet adott ezreknek, közösséget teremtett és évtizedeken át az ipari innováció egyik bölcsője volt” – hangsúlyozta dr. Szombatfalvy Anna, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke.

Ezt követően Janiczak Dávid, polgármester beszélt az örökségvédőkkel közösen elért eredményekről és a közeli jövőről is szót ejtett.

„Én azt gondolom, hogy el kell kezdeni a jövőt, és ráléptünk arra az útra, amikor az ipari örökségünket nemcsak megvédjük, hanem fel is használjuk azt, ami van, és befogadhatóvá tesszük a jelen és a jövő generációi számára” – fogalmazott Janiczak Dávid, polgármester.

A szakmai beszámolók sorában elsőként dr. Taszner Zoltán, az ÓAM Ózdi Acélművek Kft. ügyvezető igazgatója a 180 éves Ózdi Kohászatról tartott ünnepi előadást.

„Az elődeink azok, akik ezt a gyárat tervezték, építették, működtették 20-30 évvel azelőtt már arra készültek, ami most valóság. Tehát 1960-ban, 1970-ben ózdi mérnökök előre látták azt a jövőt, amiben mi most minden nap élünk, amivel megkeressük a kenyerünket” – tette hozzá dr. Taszner Zoltán, az ÓAM Ózdi Acélművek Kft. ügyvezető igazgatója.

Mogyorósi Norbert, a rozsnyói Bányászati Múzeum kutatója a Gömör-Szepesség érchegységinek szerepéről beszélt, mely lényeges volt az ózdi kohászat fejlődésében. Majd Mészáros Balázs a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ tudományos munkatársának prezentációjában Rombauer Tivadar beregi éveit ismerhette meg a nagyérdemű. Az esemény zárásaként kihirdették az ipartörténeti vetélkedő eredményeit, majd a kohász himnusz is felcsendült.