Rimaszombat

Ózdtól 50 kilométerre, Szlovákiában található Rimaszombat. A közelinek mondható településsel a város vezetése évtizedek óta gyümölcsöző kapcsolatot tart fenn, kiemelkedően jó az együttműködés a kultúra és a sport területén.

Sajó-Rima Eurorégió

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés tagjaként Ózd város polgármestere egy a szlovák határon átnyúló együttműködés hivatalossá tételét kezdeményezte. A megállapodás ratifikálására, s ezzel a Sajó-Rima Eurorégió életre hívására 2000 júliusában került sor.

A két város közötti nemzetközi kapcsolat legszemléletesebb eleme a Rimaszombat járást és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét "összekötő" Gótikus út, amely a névadó stílus jegyeit tükröző építészeti és falfestészeti remekeket ajánlja a turisták figyelmébe.

A Gótikus út olyan turistaútvonal, amely bejárva a Szlovák Érchegységet bemutatja a vidék egyházi és világi műemlékeit. A látogató megismerheti az egykor Magyarországhoz tartozó vidéket. Tiszolc monumentális evangélikus temploma, Rimabreznó 13. századi román és gótikus jegyeket felvonultató temploma, Kiétke archeológiai emlékhelye és Júdás csókja című freskótöredéke, Kraszkó koragótikus egyházi képzőművészeti alkotásai és a vidék szellemisége mind-mind feledhetetlen élményt nyújt az ide látogatóknak.

Amit Rimaszombatról tudni érdemes

Rimaszombat a Szlovák Érchegység ölében, a Rima folyó romantikus völgyében elhelyezkedő kisváros, az azonos nevű járás központja. Északról a nemzeti parkká nyilvánított Murányi-fennsík, délről a Cserhát tájvédelmi körzet határolja.
A hagyomány szerint Rimaszombat nevét a szombatonként megtartott vásárokról, jelzőjét pedig a települést átszelő Rima folyóról kapta. A város első írásos említése 1270-ből származik. 1334. május 5-én Károly Róbert király kiváltságos városi jogot adományozott Rimaszombatnak. Ezt a napot a helyi polgárok mindmáig megünneplik mint a város napját.

Rimaszombatban számos kiemelkedő építészeti és történelmi jelentőségű emlékmű és látnivaló található. A Fő tér közepén az eredeti gótikus bazilika alapjaira épült római katolikus templom és a közelében emelt református templom meghatározó épületei a város központjának, mintegy iránytűként használhatók a Fő tér megközelítéséhez.
A város egyik jelképe a régi Megyeháza épülete, amely a híres Fekete Sas vendéglőnek is sokáig otthont adott. Nem kevésbé mutatós az új Megyeháza, a Grémium, amelyben jelenleg a Matej Hrebenda Járási Könyvtár működik. Megtekintésre érdemes a Rimaszombati Gymnázium épülete és a Városháza, ám bőven tartogat látnivalókat a volt tüzérségi kaszárnya is, melyben napjainkban a Gömör-Kishonti Múzeum székel.
Az épületek a nemrégiben felújított Fő térrel együtt alkotják a város védett, történelmi övezetét.

A nemzetközi együttműködés területei

Rimaszombat és Ózd együttműködésének elsődleges színterét kezdetben az oktatási intézmények határon átívelő kapcsolatai jelentették, melynek megnyilvánulási formája a gyermekek csereüdültetése volt. A már jól bevált módon az egyik évben Rimaszombat, a következőben Ózd látta vendégül parterét. A vakációt a diákok a fogadó gyermekek családjainál töltötték, így az étkeztetés és a fakultatív programok egy részét a szülők finanszírozták, míg a költségek oroszlánrészét Városi image-keretéből fedezte az önkormányzat.

Az utóbbi években a két város partnerkapcsolata elsősorban a hagyományos települési ünnepségek és sport rendezvények kölcsönös látogatásában, illetve az ott történő szerepvállalásban nyilvánul meg. A rimaszombati sportolók gyakran mérik össze tudásukat az ózdiakkal, legyen szó futballról, kézilabdáról vagy atlétikáról. Ugyancsak ékes bizonyítéka az együttműködésnek, hogy az ózdi ünnepi programokat (Ózdi Napok, nemzeti ünnepek) rendszeresen színesítik a rimaszombati mazsoretek és más fellépő csoportok.