Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanságra, felelőtlenségre vezethető vissza, holott sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk környezetünket és a levegő tisztaságát, ezért fontos, hogy mindenki megismerje és betartsa a szabadban történő tűzgyújtás alapvető szabályait. A tüzek keletkezéséhez és gyors terjedéséhez hozzájárulhat a száraz aljnövényzet, avar, és az erős szél is, amit a körültekintően végzett szabadban történő tűzgyújtás előtt figyelembe kell venni.

A szabadban történő tűzgyújtás előírásait jogszabályok rögzítik:

1. Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve, ha azt jogszabály külön megengedi. 2021.január 1-jétől hatályát vesztette a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: törvény) 48. § (4) bekezdésének b) pontja. Ez lehetőséget adott a helyi önkormányzatoknak arra, hogy saját területükre kiterjedően hozzanak a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó rendeletet.
 
A törvény fentebbi pontjának hatályvesztésével az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225. §-a az irányadó, amely szerint 
„Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.”

2. Előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal a külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését (úgynevezett irányított égetés). 

3. Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett.

4. Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály, vagy hatósági döntés megengedi.

Amennyiben a tűzgyújtás a jogszabályok alapján megengedett, a következő alapvető szabályokat be kell tartani:

1. A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül. A felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet és életveszélyt jelentő, vagy súlyos kárt okozó tüzek forrásává válhat.
2. Minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról.
3. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám.
4. Csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani, a
ne tudjon izzó zsarátnokokat elvinni.
5. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének.
6. Erdőben csak a kijelölt helyen gyújtsunk tüzet. Tűzesetek szabad területen történő bekövetkezésének nagyobb kockázata esetén, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, fokozott tűzveszély időszakát (tűzgyújtási tilalmat) állapíthat meg, és hirdethet ki, egyeztetve a katasztrófavédelem központi szervével (BM OKF). Tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) idején tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is.
7. A tüzet oltsuk el, használjunk vizet, negyhogy a szél esetleg visszagyújtsa.

Természetesen nem csak a kerti munkálatok jelentenek veszélyt, hiszen gyakran okoz tüzet külterületen egy autóból kidobott izzó cigarettacsikk, amely lángba borítja az aljnövényzetet. Sokan az üvegpalackokat is kidobják a járművekből utazás közben, ám erős napsütéskor az üveg a fény visszaverésével és szétszórásával képes annyira áthevíteni a környezetét, hogy a szárazabb vegetáció könnyedén lángra kaphat. Éppen ezért - és természetesen a környezet megóvása érdekében - kérjük, hogy utazás során a szemetet ne dobják ki a járművekből.

A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartalmazza.

A szabályok megszegője tűzvédelmi bírsággal is sújtható, amely – az okozott károk megtérítésén felül – az előidézett károk mértékétől függően 10 ezer forinttól 3 millió forintig is terjedhet.

Baj esetén hívja a 112-es segélyhívó számot és kérje a tűzoltók segítségét.