Ózd
Folyamatos a küzdelem a romos ingatlanok megszüntetése ellen
Az önkormányzat tehetetlen a Bank épület és az egykori SPIC ügyében, ezek ugyanis nem a város tulajdonában lévő ingatlanok. Ennek ellenére folyamatosan dolgoznak a bontásuk érdekében.
A romos ingatlanok nagy gondot jelentek a városban. Az önkormányzat településkép védelmi rendelete értelmében azonban folyamatosan dolgoznak azon, hogy egyre kevesebb ingatlan rombolja Ózd látképét. Vannak azonban olyan esetek, amelyek kapcsán tehetetlen az város vezetése. A régi bank épület a falu térségében és az egykori SPIC Iskolacentrumnál régóta tarthatatlan állapotok uralkodnak. Viszont ezek egyike sem önkormányzati tulajdonú épület. Utóbbit korábban Béke Szállóként ismerték, de varrodaként is üzemelt, amely bezárását 2004. februárjában jelentették be. A leépítés ekkor 150 embert érintett. Később ez lett a SPIC, azaz a Sikerélmény Programú Iskola Centrum. A romlás itt a 2010-es évek elején kezdődött, amikor az épületet felszámolásból ózdi vállalkozók vették meg. Ők minden értéket kiárusítottak belőle, majd továbbadtak rajta. Jelenleg azonban zavaros tulajdoni viszonyok mellett, jelzáloggal is terhelt. Az önkéntes bontó csapatok pedig rendre fosztogatják, amely nagyban hozzájárul a mostani állapotához. Az építmény egyébként még megmenthető lenne, ugyanis eddig nem ítélték bontásra.
„Szégyenteljesnek tartom, hogy a város két jelentős épülete, amelynek felépítése egyébként több milliárdos költség lenne, így vész el az idők során köszönhetően azoknak a tulajdonosoknak, akik semmit nem foglalkoznak ezekkel az épületekkel, hanem jelzálogként használják és banki hiteleket vesznek fel erre. Nagyon súlyos hiba van szerintem az egész rendszerben, ami biztosítja azt, hogy országszerte és városunkban is, így pusztuljanak el jelentős épületek” - mondta Janiczak Dávid, polgármester.
A 48-as út mellett található egykori bank épületen is látszik az elhagyatottság. A vakolat lepergett, az ablakok hiányoznak és a falból már kinőttek a növények. Előtte elhaladva csak a sok szemét látszik, amit oda hordtak az emberek. Az ingatlan műszaki állapota a 2010-es évek elején kezdett el romlani, miután a bank kiköltözött belőle. Ezt az ingatlant különböző külföldi cégek folyamatosan adják-veszik. A Kormányhivatal bontási kötelezése követi ezeket a viszonyokat, a mulasztás miatt pedig a feladatot megkapja a NAV, a rendszeres tulajdonosváltás miatt azonban rendre elölről kell kezdeni a munkát, amely amúgy is igen hosszadalmas feladat. A bontási kötelezettség viszont él, így ezt valakinek előbb utóbb egyenlővé kell tenni a földdel.
„Településképi kötelezési eljárást szoktunk indítani. Ebben az eljárásban a tulajdonosoknak a figyelmét felhívjuk az ingatlan rossz műszaki állapotára. Nagyon sok esetben ezek az ingatlanok omlás- és balesetveszélyes állapotban vannak. A figyelem felhívás után egy határidőt szabunk ki az ingatlan állapotának a javítására. Amennyiben nem történik meg a városkép javulása, tehát nem foglalkozik a romos ingatlannak a tulajdonos, abban az esetben településképi kötelezés formájában újra felszólítjuk a tulajdonost” - emelte ki Szaniszló Károly, köznevelési, művelődési és településfejlesztési ügyintéző.
Amennyiben a kötelezésnek nem tesz eleget, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére átadják az ügyet, majd az adóhatóság bontja el az építményt. A város vezetése mindent megtesz a bontások érdekében. A közeljövőben azonban egyik épület esetében sem várható változás, az önkormányzat hatáskörei ugyanis jelentősen korlátozottak az ügy megoldása tekintetében.
